Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Megígértem, hogy a következő bejegyzés Salzburgról fog szólni. Most azt egy kicsit eltolom, remélem, ha a bejegyzés végére értek meg fogjátok érteni miért.

Hát eljött ez a nap is Jani barátunk holnap költözik haza Magyarországra. De ne rohanjunk a történet elébe…

Jani nyári gyakorlatra érkezett a mi régi munkahelyünkre, mint szakács tanonc, aztán szobafiú tanonc lett belőle. A mi házunkban kapott egy kis szobát, és lassacskán össze is barátkoztunk. Gyakoriak lettek az esti kis kártyapartik, beszélgetős esték, és persze a fiúk közötti beszélgetések, és ami a legfontosabb az esti biciklizések. Sok kilómétereken vannak túl a fiúk, és sok-sok okításon is aminek nem is tudom Jani örül-e vagy nem. Majd ídővel kiderül hasznosak voltak-e.Ezek most az ősz jöttével elmaradnak, mert 1-el kevesebben leszünk itt magyarok a házban. Jani holnap reggel felül a vonatra 6-kor és délután 2-kor már a tatabányai pályaudvaron fog mosolyogni. Vagy nem. Megízlelte milyen az önálló élet, mindenféle szülői tanácsadás intelem nélkül, és most visszacsöppen a „régi” életébe. Kezdődik az utolsó éve az iskolában, aztán majd meglátja mi lesz. De már most húz a szíve ide vissza hozzánk, Németországba.

Na jó utat Jani, minden jót Neked, reméljük még találkozunk!!!!

(Holnap azért még kiviszünk a vonatra!!!!!)