Miért is kezdtem/kezdtük el írni ezt a blogot? Hát azért, mert nekünk is sok erőt adott mások blogjainak olvasása. Mivel még sosem írtam blogot, így próbálok ahogyan a legfrissebb GoodFood magazinban olvastam stílusos házigazda lenni a blogomon.

A blogunk címének ötletét a Tom Hanks főszereplésével készült Terminál című film adta. Hogy miért? Ideiglenes külföldre költözésünkkor mi is hontalanuk leszünk, mert Ausztriában, csak 2 külföldi leszünk a sok közül. Aki nem látta a filmet annak itt az ajánló:

http://port.hu/terminal_the_terminal/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=64351&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

Életünket Budapesten tengetjük, bár vidékről jöttünk fel. Mindketten Call Centerben dolgozunk, és a napi munkaórát ledolgozva megyünk haza a zsúfolt pesti tömegben.

Tavaly ősszel ötlött fel bennünk az a gondolat, hogy mi lenne, ha külföldön szerencsét próbálnánk, mert a 30-hoz közeledve nem igazán tudunk semmit "letenni az asztalra". Mivel én németül beszélünk, a barátom pedig az angolt egy kicsit, így hamar sikerült megbeszélnünk, hogy német nyelvterületre kellene mennünk. Lenne is kedve németül tanulni, így nem volt kérdés a kérdés. Elkezdtem németül tanítani, én pedig a német tanáromhoz el kezdem újra járni, hogy az elfeledett nyelvtudásomat felfrissítsem. Mindeközben részt vettem egy állásközvetítő cég napján, ahol rengeteg hasznos dolgot tudtam meg, és még sok minden mást is... Mi úgy döntöttünk, hogy mi saját erőből foguk megpróbálni munkát keresni. Aztán elküldtünk kb. 50 önéletrajzot még novemberben, amire nem történt semmit. Ezután folytattuk a német tanulást. Bár meglepő volt, hogy a blogokat, különböző oldalakon folyamatosan azok a kérdések merültek fel sokakban, hogy nem kell nyelvtudás külföldi munkavállalásnál. Hogy is ne kellene? Még magyarul sem biztos, hogy mindent megértesz elsőre, sőt másodjára sem a munkahelyeden, nem hogy nyelvtudás nélkül?! Na mindegy. Aztán márciusban elhatároztuk, hogy folytatjuk a jelentkezést, ami abból állt, hogy a külföldi álláskínáló oldalakat figyelve, és a nagyobb hotelek megkeresésével bemutatkozó anyagokat küldtünk. Ami teljesen meglepett minket, hogy a munkaadók nagy százaléka veszi a fáradságot és visszaírt, hogy sajnos nincs üres hely. De ezt  nem egy mondatban, hanem megköszönve egészen onnantól, hogy egyáltalán felkeltette érdeklődésünket az ő hotelük stb. Erre lehet azt mondani, hogy biztosan formalevél, mindenkinek ezt küldik. Lehet! De Magyarországon a munkakeresők hány százaléka kap ilyen jellegű válaszokat? Nem szeretnék azoknak a táborába tartozni, akik azt mondogatják mindenre, hogy Magyarországon nem működik semmi úgy ahogy kellene, úgyhogy azt ne is várjátok. A jelenlegi helyzet az, hogy várunk egy állásajánlatra, ahogyan történik valami érdemleges megosztjuk veletek. :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.